avagy: egy vödör rizs brokkolival és garnélával magányos szombati ebédekre...

...amikor az ember saját tesvíre sem hajlandó kimozdulni, még akkor se, ha enni kapna.

pedig a gourman tesvír nyilván tudta volna, hogy kell a garnélákat evésre alkalmas állapotba hozni anélkül, hogy úgy nézzek ki az ebédlőasztalnál, mint egy malac.

továbbá az olyan étekek, amik csak nyomokban akár, garnélát tartalmaznak, a kimondott slow-food kategóriába tartoznak. annyira éhes voltam - mint általában, amikor du. 4kor eszem először -, hogy a végén feladtam, és a rizst ettem meg.

így legalább maradt a tesvíremnek sok kici rákocka, hátha eljön mégiscsak.

know-how:

• 1 bögre hosszú szemű rizs (2 dl) - kuktában megfőtt 7 perc alatt - 2ből csináltam, de tök felesleges annyi rizs
• 1 fej brokkoli, egyforma kis rózsákra bontva
• 1/2 fej vöröhagyma (eredetileg zöldhagyma kellett volna, de elfelejettem venni)
• 25 dkg garnéla (IKEA - fontos, hogy finoman kell felolvasztani, akár egész éjszaka a hűtőben, vagy hideg vízben, 30 perc alatt, máskülönben elveszti az édességét)
• 2 ek földimogyoró-olaj, a hagyma és a brokkoli megpirítása céljából
• 2 ek szezámolaj
• 2 ek oyster-szósz (Perének üzenem: fontos dolgok mindig vannak itthon :D)
• 2 ek szójaszósz
• 2 ek shao shing bort kihagytam (újabb üzenet Perének: minden hülyeség mégse lehet itthon)

amíg a rizs főtt a kuktában, addig az apróra vágott hagymát megdinszteltem az olajon, hozzáraktam a brokkolirózsákat és 2 percig kavargattam, aztán mentek bele a rákocskák, újabb 1 perc kavargatás (nagy lángon csináltam), végül a folyadékok. összesütöttem.

eredetlieg a rizst is hozzá kellett volna rakni a folyadékokkal együtt, de így gusztább maradt.

és vm elképesztően finom.