csudálatos tavaszi vasárnap reggel, a madarak őrjöngenek, a nap süt, én frissenüdén kisuhanok a konyhába a kávéért (...) - na jó, nem pont, de a nap sütött és én ténylegesen örvendeztem (leginkább csak magamban, mert Balázs nem szeret velem örülni hétvégén hajnalban), hogy akkor most  kirándulás.

a Spike Islandre. úgy 3 napja, mióta a takarítási hevemben megtaláltam a prospektust róla, erre készülök. mondjuk, lehetett volna annyi eszem, hogy odatelefonálok, hogy ne a fent említett csodálatos vasárnapi reggelen derüljön ki, hogy csak áprilisban kezdődik a szezon náluk.

de semmi gond, tele vagyok ötletekkel a hétvége eltöltésével kapcsolatban, ha nem Spike Island, akkor a Doneraile Wildlife Park, ahol a füvön és fákon kívül csak néhány elkerített szarvascsorda van, de amúgy nagyon kellemes kis hely lődörögni, piknikezni, gyereket dobálni a levegőbe.

meg medvehagymát szedni.

ezért mentünk. meg mert nem láttam, hogy a tavalyi képanyag májusban készült - valószínűleg ilyenkor még nyomokban sem található medvehagyma arrafele. úgyhogy ha a dolgok legjobb oldalát akarom nézni, tök rendes volt a kisautótól, hogy félúton leszakadt a kipufogója és megkímélt az üres medvehagymaföldek látványa okozta csalódástól - mivel ebben a hónapban már másodjára volt szíves leszakadni a kipufogó, teljesen urai maradtunk a helyzetnek: én csak szelíden anyáztam és nem is rúgtam bele a kocsiba (pedig akartam), 2 perc alatt szereztünk drótot, befeküdtünk a kocsi alá, összedrótoztuk, amit lehetett, visszaültünk és hazajöttünk, mint egy szuperszónikus repülőgép. nem olyan gyorsan, de legalább olyan hangerővel. medvehagyma nélkül.

ezt a szálat most simán átköthetném az újabb közös receptre: azért lett nizzai saláta, mert nem tudtam medvehagymához jutni - de nem. azért lett nizzai saláta*, mert ez a következő közös recept a Coffeinmentes-Katucikonyha-Tarkabárka-Eztettem koprodukcióban.. ilyen egyszerű ez, kérem.

nizzai saláta

hozzávalók

• a halhoz
• 2 szelet kardhal (2 cm vastag steak - elfelejtettem megmérni) - a tonhal egyáltalán nem nézett jól ki a piacon, a pultos fickó ajánlotta helyette a kardhalat, mert állítólag nagyon hasonló az ízük
• só, bors a halra
• a salátához
• 1/2 fej jégsaláta kisebb darabokra tépkedve
• 2 marék spenót
• 8 szem koktélparadicsom, felezve
• 1 csokor újhagyma, karikázva
• 1/2 kaliforniai paprika, felkockázva
• 1 kis marék zöldbab, ressre párolva
• 10 szem fekete olajbogyó félbe vágva
• 2 főtt tojás, felezve
• a vinaigrette-hez
• 4 szardellafilé
• 1 egészen kis fej salottahagyma, nagyon apróra feldarabolva
• 3 ek olívaolaj (salátához jó minőségű, erőteljes ízűt válasszatok)
• 1 ek balzsamecet

know-how

1. a saláta hozzávalóit egy nagy tálban összekevertem.
2. a vinaigrette hozzávalóit egy kis tálkába összeöntöttem és botmixerrel összeturmixoltam (ez utóbbi metódusban nem vagyok biztos, de így gondoltam egységes öntetté tenni).
3. a halszeleteket besóztam, borsoztam, és a grillben 4-5 perc alatt megsütöttem (a kedvenc bisztrómban tegnap ettem egy tonhalsteaket, ami gyönyörűen mediumra volt sütve - na, ez nekem nem sikerült most, de azér' jó volt)
4. a salátát tányérra szedtem, ráfektettem a halszeletet és a tojásfeleket. az öntetet külön adtam hozzá.
5. lelkesek süthetnek hozzá még kockára vágott krumplit.

a forrás én voltam :) (a nosaltyn van egy nizzai saláta recipém - na, az volt az alap) + a fenti Fresco bisztró salátája.

* a nizzai salátában alapból se majonéz, se krumpli nincs, sőt kutatásaim alapján (wikipédia), zöldbab se - a főtt krumplit Julia Child találta ki bele, aztán benne is maradt. ami mehetett volna bele, az az uborka, de mivel berohadt a hűtőbe, azt kihagytam.

Katuci salátája itt:

Anikóé itt:

Gabáé itt: