egy VKF-hónap nagyon rövid története:

0. pillanat: Katuci levelet ír hősnőnknek, hogy találjon már ki legközelebbre valamit a VKF!-re, jó? - jó. - kiírás megtörténik.

1. hét: semmi történés.

2. hét: semmi történés.

3. hét: semmi történés - itt már hősnőnk kezdett aggódni, meg körbeírkálni nála okosabbaknak, hogy jajjajajj, mi lesz? amire mindenki megnyugtatólag közli, hogy ő mindenképp csinál valamit (az összes ő határidőn túl 1-2-3 nappal futott be végül. 🙂 ).

4. hét: semmi történés - na jó, gondolta hősnőnk, legfeljebb majd én és egy tál rizs állunk ki a világ elé a VKF! összefoglalóban és megírom, hogy a 62. forduló érdeklődés hiányában elmaradt.

a zárás előtti nap:  befutott az első recept.  és szabadkozott a szerző, hogy bocs, hogy ennyire sietett, és határidő előtt kitette. és akkor hősnőnk lehülyepicsázta magát homlokára csapott, hogy ja, hát volt konkrét határidő. amit ráadásul ő talált ki. és amit mindenki szépen tartott is (kivétel: l. fentebb): elkezdtek jönni a receptek, sokan, nagyon sokan - én meg egy idő után már nem tudtam nem arra gondolni, hogy úristen, mi lesz ezt összegezni. és tényleg. úgyhogy egyáltalán nem irigylem Colette-et, a Zöld Múzsa alkotóját most, hogy átadom neki a következő háziasszonyságot. hehe.

köszönet mindenkinek, aki résztvett! soha nem gondoltam volna, hogy ennyien rápörögtök a rizsre, de nagyon nagy jófejség tőletek, hogy nem hagytatok magamra a tál rizsemmel.

és akkor a lista, tessenek szemezgetni (a sorrend esetleges, nem tükröz semmiféle rangsort)

a Fehérfalat blog írója, Zsu 2 pályaművet nominált: ezt a rizses muffint, ami tök véletlenül jött létre, cserébe viszont nagyon fincsinek néz ki -

és ezt a szalonnás-rizses egytálat.

Fűszermánia Gabi egy jó kis indiai vega cuccal készült (biryani), plusz jóság benne, hogy az indiai receptúrákkal szemben itt nem másfél méteres fűszerlista van, úgyhogy bátran neki lehet állni kezdő indusoknak is:

és a Tetovált lány a sushit is bevállalta! - szóval pöpec szótár, fázisfotók a hozzá hasonlóan bátraknak a bejegyzésében, nekem meg a csepeli sushizó, biztos, ami biztos.

Aranytepsi csudálatos kelt tésztáit szerintem mindenki ismeri, aki egy kicsit is odafigyel a blogvilágra - nagy bánatomra most semmi kelt nem lett, de cserébe egy jó kis tavaszi rizsleves igen.

Éva, az Ahogy eszik, úgy puffad írója régi motoroshoz méltó professzionalizmussal készített világos leírást és szép képet az olasz klasszikról, az aranciniről.

és még egy arancini (pluszpont) megfejelve egy kis mortadellával és bivalymozzarellával (még egy pluszpont) a Tavola in piazza blogról - ráadásul direkt a VKF! miatt, mert Gabáék nem is szeretik - és bocs már, tudom, hogy nem szoktak minősíteni a VKF!en, de erős gasztrofényképészeti érdeklődésemet nem tudtam agyonnyomni, és Gaba golyói lettek az egyik. kedvenc képem.

szintén Gaba jegyzi a következő receptet is, de a másik, megkerülhetetlen, tematikus blogja nevében: a pisztrángos, sütőtökös rizottó  (alaplével!!) a Tarka Bárkan olvasható.

1

és akkor még egy golyó: a Tűpárna és habverő blogtól kaptam ezt a fűszeres barnarizsgolyót - végtelen boldoggá tesz a tudat, hogy az én kis játékkiírásom volt az utolsó lökés 2 év után, hogy Eszter rizsgolyói elkészüljenek 🙂

a wannabe chef lányai Gabához hasonló expertek: az ázsia konyhával kapcsolatos alapvetésekért náluk kell kezdeni a keresést: ketten vannak, két receptet kaptam - az első ez a tempura donburi ördögszekér gombával meg királyrákfarokkal (direkt a kedvemért 😉 )

a másik wannabes recipe pedig ez a gyönyörűséges pirított, sült rizs - újabb szubjektivitás fog következni: ez a kettes számú kedvencem a beküldöttek közül - a kép is, a tartalma is.

a Sünis kanál recipéje szintén befutó lett nálam: kimondottan zseniálisnak tartom a sajtos rizslepények ötletét - ha nem szenvednék éppen nagyon durva konyhaundortól, tuti megcsinálnám

a Rozmaring és Ibolya blogtól olyan receptet kaptam, amiről még soha nem hallottam (köszi, Ibolya!): a hagymás pulao a kókuszos-szegfűszeges csavarral mindenképp megéri a kipróbálást.

a rizsázzunk! blog Anikójától (figyeld a stílszerűséget!) piláfot kaptam - a piláfot szeretem, mert a piláf jó - szeressétek ti is. egyebet nem tudok mondani.

Mandula konyhai kalandjai írója egy egyetemista lány, aki szerintem tök cuki módon heti menüt ír - menürész volt a pályamű is, a spenótos, rizses rakott csirkemell

Koskacukor is rizottót villantott, cukkinivel ÉS tárkonnyal - érdekes párosítás, de Brigi beszámolója szerint kimondottan jól passzoltak egymáshoz.

újabb kedvencem Kisildi sárgarépás, narancsos rizssalátája - semmi faxni, pure élvezet: Éciknek való kaja.

és a sós szekció zárásaként itt az én bibimbapom, amiről végtelen sok információt olvashattok az eredeti bejegyzésben:

vigyázó szemeteket továbbra is tartsátok itt, mert kb. holnapra kész lesz az édes szekció összefoglalója is - szerintem ez is egy erős mezőny volt, de az édesben a lányok különösen odatették magukat.