egy születésnap margójára
itt most egy csodálatos brownie-nak kellene következnie, ami Péter születésnapi vacsorájának képezte jelentéktelen részét, de nem fog, mert egyrészt én is beláttam, hogy a csodálatos jelzőt a legnagyobb jóindulattal sem tudom a kész produktumra ráaggatni, másrészt amikor Dóra meglátta, szerintem elfelejtve, hogy hangosan gondolkozik, azt mondta, hogy nem érti, hogy ez hogy nézhet így ki, amikor milyen állatjó képeket lát a blogon.
de ez a probléma nem igazán volt lényegi a későbbiekben.
másnap jött egy körímél a házigazdától ("A sokszor említetett "ital van bőven" kijelentésemet felülvizsgáltam, megdőlt, a valóság minden képzeletet felülmúlt."), majd találtam pár képet a telefonomban, amikről nem tudom, hogy kerültek oda, egy chatsort Balázzsal, ami szintén a meglepetés erejével hatott - aztán egy mélabúba forduló reggel, ami egy kanapén ért és amiről csak hittem azt, hogy egy szimpla kis másnap lesz - de hazafele autózva, Szolnok alatt kénytelen voltam belátni, hogy ez nemcsak sima mélabú, és elég gyorsan legyőztem az úrinős hozzáállásomat a helyzethez és a jelentős forgalomhoz, támasztottam a kocsit, kicsit remélve, hogy hátha azt hiszik, hogy éppen terhes vagyok és a reggeli rosszullétet prezentálom.
...édesapám üdvözlőkérdése 100 km.rel odébb: "Egy pálinkát?"
nem kértem.
téli minestrone
hozzávalók
- 1 kis fej vöröshagyma, szeletelve
- 1 szál szárzeller
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 szál répa
- 1 szelet rasher (füstölt volt)
- 40 dkg bőrös, csontos csirkemell
- 2 ág kakukkfű
- 1 ág rozmaring
- 1 babérlevél
- 4-5 szem bors
- 1 liter víz
- 1 tk paradicsomszósz (lidl tubusost használok, mindig)
- 4 szem paradicsom (koktélparadicsom kellett volna, de olyanom nem volt)
- 1/2 cukkini, karikázva
- 6 szem kisebb fej gomba
- 3 dkg kelkáposzta, csíkozva (cavolo nero - ez volt az eredeti receptben, és tényleg tök véletlenül, de találtam a hűtőben egy zacskóval)
- 2 kis marék csigatészta (vagy bm egyéb levesbe való tészta)
know-how
- a felkarikázott hagymát kevés olajon megfuttattam, 2-3 perc után hozzáadtam a felszelt fokhagymát is, hagytam kicsit együtt dinsztelődni őket.
- a felkarikázott répa és zellerszár felét is rádobtam, a felkockázott rasherrel együtt - még 3-4 perc együtt párolódás.
- ekkor került bele a csirkemell egészben, a fűszernövényekkel (rozmaring, kakukkfű, babér) együtt - felöntöttem vízzel, sóztam, tettem bele 4-5 szem egész borsot és lassú tűzön gyöngyözésig forraltam, majd addig hagytam főni, amíg a hús meg nem puhult.
- a húst ekkor kivettem, félreraktam kicsit.
- a levest leszűrtem, és a tiszta alaplevet visszatettem a tűzhelyre, beletettem a paradicsomszószt és a félbevágott paradicsomokat, hagytam halk tűzön főni 5 percet.
- 5 perc után adtam hozzá a maradék felkarikázott répát, zellert, a félbe vágott gombafejeket és a 10 perc főzési idejű csigatésztát.
- a tészta főzési idejének 7. percében ment a levesbe a felkarikázott cukkini és a közben felkockázott csirkemell (utóbbi már csak átmelegedés céljából), a 9. percben pedig a felcsíkozott kelkáposzta.
- azonnal tálaltam, hogy a tészta ne szívja fel az összes levest.
- ha olyan lenne az ezetettem, amilyen nem, simán leírnám, hogy szuper melengető téli leves ez, de mivel hányok az ilyen fogalmazástól, legyen annyi elég, hogy k jó. a legjobb az utóbbi időben.
forrás: a Donna Hay magazin eggyel korábbi száma (ami végig elképesztően k jó receptekkel van tele, az e havi annyira nem jó)