koncentrált
az, hogy a bledi tó vidékén az utak 90%-a egyautónyi széles (de kétirányú), ráadásul hegymenet és kanyarog (lehetőleg beláthatatlanul az emelkedő végén) egyáltalán nem zavart volna, HA Balázs a Szlovénia-tour 1. azaz első napján, Mariborban nem közölte volna, hogy fogalma sincs a jogosítványa hollétéről. ezért kénytelen voltam elmélyedni a kézifékes indulás rejtelmeiben, amiben annyira azért nem voltam - eddig - jó és kissé áthelyezni a fókuszpontjaimat (leginkább az útra előttem és a visszapillantókra - - - pedig állítólag szép helyeken jártunk).
úgy 800 km megtétele után Balázs megjegyezte, hogy többet (!!!) kellene vezetnem, mert látszik, hogy nagyon (!!!) koncentrálok - gondoltam, hogy és anyukád jól van? akkor próbálom kicsit lazábban (ekkorra már Triesztben voltunk és sikeresen leküzdöttem az ébredező pánikot magamban az olasz városi vezetés miatt) és nem figyelem egyszerre az utat, a GPS-t, a 4 sávot magam körül és Balázs egy újabb expozéját valamelyik aktuális belpolitikai problémáról. a következmény: egy nagyon erőteljesen gesztikuláló és igen hangosan ordítozó vespás lány, aki úgy érkezett jobbról, hogy nekem fel se tűnt... a hidegvérem maradványai bekormányozták az autót egy megállni tilos tábla alá, kiszálltam és 3 napig tömegközlekedtünk.
(a történethez hozzátartozik, hogy szerintemtöbbetkellenevezetned-Balázs a következő 20 (!!!) percet az autó beparkírozásával töltötte - a végén már az egész utca neki szurkolt, én meg hősiesen megálltam, hogy ne hívjam fel a figyelmét arra, hogy tán többet kellene ezt gyakorolni.)
karfiol-lasagne
hozzávalók
- 80 dkg karfiol (tisztított súly, 1 normál fej)
- 1/2 tk édesköménymag (őrölve)
- 2 póréhagyma, felkarikázva
- 2 ek friss rozmaringlevél, aprózva
- 1 fej fokhagyma
- 12 dkg reszelt sajt (cheddar volt, parmezán kellett volna)
- 10 dkg vaj
- 10 dkg liszt
- kb. 7 dl tej
- 25 dkg friss lasagnelap (Lidl, ír részleg)
- 2 mozarellagolyó (2*20 dkg)
- olaj, só, bors
know-how
- a megmosott, apró rózsákra szedett karfiolt és a felkarikázott pórét egy tálban összekevertem, megsóztam, rászórtam a felaprított rozmaringot és az őrölt édesköményt (ezt nem szabad kispórolni belőle, nagyon jól passzolt az íze a karfiolhoz), borsot daráltam rá és kevés olajjal összeforgattam, majd az egészet elosztottam két tepsibe és kb. 20 perc alatt puhára sütöttem.
- a fokhagymát horizonálisan félbevágtam (nem kell megpucolni!) és a vágott felükkel lefele szintén betettem a karfiol mellé a sütőbe.
- amíg sült, elkészítettem a sajtos besamelt: a vajat felolvasztottam, beleszórtam a lisztet és egyneművé kavartam, majd fokozatosan hozzáadtam a tejet: annyit, hogy sűrűn folyós mártás legyen.
- amikor késznek láttam, belereszeltem a sajtot.
- az időközben megsült fokhagymákat kinyomkodtam a héjukból, villával összetörtem őket és ezt is hozzáadtam a sajtos besamelhez.
- egy 25*19 cm-es (7 cm magas) tűzálló kerámiatálat kivajaztam, belefektettem 2 lasagnelapot, a megsült és már félig kihűlt karfiol, póré felét elterítettem rajta, rá a besamel felét, újabb lasagnelapok, karfiol, póré, besamel, a tetejére zárásnak lasagnelap.
- 15 percig sütöttem, aztán rászeleteltem a 2 gömb mozarellát és tovább sütöttem, amíg a mozarella kicsit megbarnult.
- ez egy legalább 4 emberes adag, viszont nem baj, ha a sütőtál kicsit magasabb, mert nekem a mozarella a végén részben lefolyt a sütő aljába.
- az íze zseniális, melegen is, hidegen is - mondjuk, Donna Hay-recepttel nem lehet mellényúlni.
forrás: Donna Hay, issue 81 (megint nagyon durván jó szám, és van elektronikusan is, a Zinionál, ráadásul féláron a papírverzióhoz képest)
