az otthon melege
sütöttem egy tepsi brownie-t.
túl, természetesen.
teljesen ki voltam akadva magamra - de aztán megláttam a karácsonyi kontetet a tepsiben, beleszórtam 2 kanál mézeskalács fűszerkeveréket, összegyúrtam egy kis mascarponéval, elrohantam a boltba fehér candy melts-ért, ami nem olvadt egy istennek se fel, de Katuci távirányított, úgyhogy kész lettek a popok, mialatt 3 konvektorszerelő nyüzsgött a lakásban és én csak a távozásukkor elhangzó _merikriszmösz_ből ismertem fel, hogy a nyelv, amin kapcsolatba kívántak lépni velem, az az angol volt.
innen már csak 2 napig kellett várni, hogy elálljon az eső és legyen annyi fény, hogy ne 1600as ISOval kelljen fényképeznem.
aztán minden olyan pirosfehércsillogóezüstarany holmit odahordtam egy kupacba az ablak elé, amiről feltételeztem, hogy kiad majd egy szuperhangulatos karácsonyi képet. berendeztem a színt, meggyújtottam egy mécsest is hangulatfokozás gyanánt, de eldugtam a kerámia karácsonyfa mögé, hogy ennyire direkt mégse legyek már, aztán el is felejtettem, és a gézdekort is eldugtam kicsit később ugyanoda - majd megrökönyödve álltam 2 másodpercig, kezemben egy lángoló géztekerccsel, amit akkor ejtettem el, amikor meggyújtotta a bakers twine-t is, rá a műanyag szőnyegpadlóra, ahova 2 perccel azelőtt hajítottam le a háttérnek gondolt papírtekercset, így ők ketten is vígan lángra kaptak - na, itt jött vissza a hangom, hogy BALÁÁÁÁZS! - mire Balázs felnézett a tabletről (a lángoktól 1 méterre) és konstatálta, hogy hősiesen küzdök a lángokkal kicsit nagyobb a tűz a szoba sarkában mint kellene és ideje beavatkoznia, mialatt én körberohantam a lakást és lázasan gondolkoztam, hogy most tényleg fújjam ki azt a semmire se elég mikroporoltót vagy vételezzek vizet.
mire kitaláltam, fél szobányi szőnyeg múltidőbe került, de Balázs legyőzte a tüzet, én meg - miután a karácsonyi dekorszett némileg megsemmisült - egy újságon fejeztem be a Nagy Karácsonyi Fényképszessönt, már csak azért is. fck.
mézeskalács pop
hozzávalók
- 3 tojás
- 15 dkg cukor
- 20 dkg vaj
- 16 dkg étcsokoládé
- 15 dkg liszt (zöldbanán megint)
- 1/2 kiskanál só(t én kihagytam, mert a vaj sózott volt)
- 1/2 kk őrölt kávé (nem instant)
- csipet csili
- 5 dkg kakaópor
- 1/4 tk sütőpor
- 2 ek mézeskalács fűszerkeverék
- 1 kis marék pirított dió, apróra tördelve
- 20 dkg mascarpone (kb.)
- 20 dkg candy melts (vagy egyéb cakepop bevonó)
- 1-2 ek kókuszzsír (vagy vaj - az olaj nem jó, az nem szilárdul vissza)
know-how
- a brownie alapreceptet az origoról szedtem, a cukrot szokás szerint durván visszavettem, az eredmény viszont első körben még így is ehetetlenül édes lett nekem - de lehet, hogy csak a kelleténél többször nyaltam le a kanalat.
- a tojásokat a cukorral habosra kevertem.
- a lisztet a sütőporral, csilivel, kakaóporral, kávéval, pirított diódarabokkal elvegyítettem - ha direkt mézeskalács popra törekedtem volna, itt tettem volna bele a mézeskalács fűszerkeveréket is.
- a vajat és az összetördelt csokit vízgőz felett megolvasztottam (egy nagyobb edényben forrásban levő víz fölét tettem egy kisebb edényt, amiben a csoki és a vaj volt; ugyanez a metódus a candy melts-nél is kicsit később).
- a felvert tojásba fokoztosan beleöntöttem a vajas csokit, majd kanalanként hozzákevertem a lisztes mixet is.
- addig kellett volna sütni, amíg a külseje roppanós lesz, a belseje meg folyós - na, ez nekem nem sikerült. pedig a brownie halála a túlsütés. amiben én kiemelkedően jó vagyok.
- fogpiszkálóval lehet próbálkozni a megfelelő állag elérésének csekkolására: "ha még nyers a tészta, ráragad, ha pont jó, akkor pár morzsát találunk rajta, ha pedig minden külső nyom nélkül távozik belőle, akkor túlsütöttük." (HVG) - na, nekem volt morzsa rajta, miközben teljesen szétszáradt.
- a kész tésztát kihűtöttem, kézzel összemorzsoltam, elkevertem a mascarponéval és betettem egy éjszakára a hűtőbe (1 óra is elég neki, de már halálosan elegem volt a brownie-projektből).
- másnap diónyi golyókat hengergettem a tésztából, felszúrkáltam őket papírszívószálra és megforgattam őket a kókuszzsírral kicsit folyékonyabbá tett olvasztott candy meltsbe. én egy kekszszárító rácsba állítottam őket, amíg megszáradtak (pár perc), aztán - mivel már inzulinsokkot kaptam - újra betettem őket a hűtőbe és csak 2 nap múlva szedtem elő őket, hogy asszisztáljanak a lakás felgyújtásához.
