tegnap mélyreható corkológiai tanulmányokat végeztem (még mindig a toronyból, szigorúan elméleti síkon maradva) és találtam egy megszívelendő mondatot: "Don’t expect the sun to stay out just because the weather forecast and sky tell you so." így bármennyire is utáltam ma Balázzsal elindulni futni, de megtettem. mert épp nem esett.

mai revelációim:

1. szabadban futni fárasztóbb, mint a futópadon. de lekínoztam a 35 percet, márcsak a csodaszép útvonal miatt is. aztán hazajöttem, hogy hirtelen megcsináljam mindenhovaminibenjárokrubintréka 20 perc hasazását, de nagyon gyorsan rá kellett jönnöm, hogy miután tegnap megtettem ezt, ma már korántsem evidencia. becsületből még csináltam 20 hasprést, aztán hagytam a fenébe.

2. ha egy recept arra szólít fel, hogy tegyem a cuccot fél órára hűtőbe, azt a cuccot nem azért kell betenni fél órára a hűtőbe, hogy épp ne legyen szem előtt.

a továbbiakban pont úgy viselkedtem, mint egy jól bejáratott feleség: mosogattam, porszívóztam, főztem és újra mosogattam (nem azért, mert megháziasodtam, csak 3 edényt nehéz praktikusan variálni mosogatás nélkül). közben csináltam pár képet a csudálatos burgerekről.

brokkolis halburger

hozzávalók

• 47 dkg füstölt hering apróra kockázva
• (smoked kipper - ebből csak a smoked-ot tudtam értelmezni tegnap a halaspult előtt)
• 40 dkg brokkoli rózsáira szedve, megfőzve (a párolóm otthon maradt)
• 2 tojás
• 5 dkg reszelt cheddar (mondjuk, legyen ennyi)
• 2 szelet kenyér bele
• 2 ek liszt
• 1/2 citrom leve
• só, bors

know-how

1. mivel spártai körülmények közé száműzettem magam az én imádott kis konyhámból (ahol most nyilván 36 fok van és annyira nem is imádnám), kénytelen voltam késsel aprózni a halat is, a brokkolit is. (a halnál egyébként is így tettem volna, Dóra javasolta ezt az állatjó halburgerük kapcsán).
2. az összevágott részeket összegyúrtam a felvert tojásokkal, a citromlével, a reszelt sajttal és a kenyérbéllel (ebből annyi kell, amíg jónak nem ítéltetik az állag).
3. kézzel féltenyérnyi gombócokat marcangoltam a masszából és helyre kis fasírtokat csináltam belőlük.
4. aztán olaj nélkül a teflonban szépen kisütögettem. nagyon lassan. de tényleg nagyon lassan. 2esen a 6os skálán. a maradék massza ment vissza a hűtőbe minden alkalommal. (első körben megpróbáltam hűtés nélkül 5ös fokozaton - és ki is kellett dobnom őket.)

forrás

sütöttem hozzájuk zsömlét is, mert időm, mint a tenger.  (nehezítésnek a mérlegem is otthon van...)

bónuszként meg a brokkoli főzővizében bennehagytam a szárából kinyert kockákat, hozzákarikáztam még egy répát (az eklektika jegyében), beletetettem egy leveskockát és csináltam levest is, hipp-hopp.

mint egy jól bejáratott feleség.