elöljáróban leszögezem: Balázs angolja olyan, amilyet én csak szeretnék. de azt már ő is belátta, ha konyhaangolról van szó, tök felesleges úgy tennie, mintha ő lenne a jobb. mert én vagyok.

szombaton tett egy kísérletet, hogy meggyőzzön, mégis rosszul gondolom.

ennek eredményeképp +fél kiló halat kellett vásárolnunk.

már kb. fél órája arról beszéltünk, hogy egészben sül majd a hal formájú hal, és igen, tegyünk a hasába valami fűszert is, meg hogy citrom nem kell, az van otthon, majd a halpult előtt úgy mértük fel a kínálatot, mintha nagyon nagy szakértői lennénk a témának, és lebeszéltük magunkat az opálos tekintetű sea breamről, és helyette tengeri pisztrángot választottunk (majdnem olyan rózsaszín a húsa, mint a lazacé). és ekkor elhangzott az ominózus kérdés az eladófiú szájából arra vonatkozóan, hogy szeretnénk-e, ha kiFILÉZné a halat - így. nem a bone szót használta emberünk, hanem a fillet-t. és Balázs, engem maga mögé tolva, nagyon angolul, nagyon magától értetődően mondta, hogy mindenképp. én csak álltam döbbenten - de tényleg döbbenten -, bámultam Balázsra és pont ezért volt szerencsém megcsodálni az arcát, amikor a halpult eladója fél perc alatt csinált a gyönyörű hal formájú halból filét. Balázs elsápadt, először csak a ténytől, hogy az ő gyönyörű halát most ez a barbár szétszabja itt, aztán - gondolom - amikor eljutott az agyáig a filé szó jelentése, tovább sápadt. bámulatos jelenség volt - 6 év alatt még nem volt alkalmam ezzel a fejével találkozni.

a mérhetetlen pedagógiai érzékem, mire a hal átalakult, felmérte, hogy baj van, szólt, hogy csináljak valamit, én meg elrángattam Bazsit a halpult másik végéhez az egészhal-részleghez, hogy válasszon magának még egyet. (itt volt egy újabb trükkös kérdés a tisztításra vonatkozóan, Balázs megint válaszolni próbált, de elég volt egy lesújtó pillantás a pedagógus-szememből, hogy bekussoljon és ne filéztesse ki ezt a halacskát is.)

legközelebb szerintem egyedül megyek. az a biztos.

gőzölt halgombóc mogyorószósszal

hozzávalók

• a gombócokhoz
• 40 dkg fehér húsú hal (tőkehal)
• 15 dkg barnarizs (szárazon)
• 1 ek sherry
• 1 gerezd fokhagyma, vékonyra vágva
• 1 hüvelykujjnyi gyömbér, lereszelve
• 1 tojás
• 1 ek szójaszósz
• 1 ek szezámolaj
• só, bors
• a szószhoz
• 2 ek mogyoróvaj (sós és darabos)
• 3 ek kókuszkrém
• 0.5 dl víz
• 1 ek citromlé
• 1 ek halszósz
• 1/2 csili
• 1 gerezd fokhagyma

know-how

1. a rizst megfőztem.
2. a halat nagyobb darabokra vágtam és minden egyéb hozzávalóval a késes aprítóban pürésítettem.
3. a rizs 2/3-át hozzákevertem a püréhez és kb. 3 cm átmérőjű golyókat gyúrtam belőle.
4. a golyókat a maradék rizsbe forgattam.
5. először bambuszpárolós módszerrel próbálkoztam (én kb 800 HUFnak megfelelő ringitet fizettem érte valami távol-keleti piacon) de technikailag kissé körülményes volt a processz, ráadásul 4 golyó fért egyszerre a párolómba és 10 percig tartott egy kör, és rohadt sok golyóm volt, úgyhogy 2 kör után áttértem a sima zöldségpárolóra.
6. szóval 10 percig kell a golyókat párolni.
7. a szószhoz a kókuszkrémet kicsit meglangyosítottam, hozzákevertem a mogyoróvajat, aztán annyi vizet, hogy kellemes állagot kapjak - ment bele a többi hozzávaló, kever, kész -szerintem állatjó lett.

a golyók nem párolódnak atomkeményre, sőt, a rizs folyamatosan pereg róluk, nem lehet szépen ketté sem vágni őket, de minden ellenére rendkívülien finomak voltak ők.

forrás: valamelyik Dél-magyar Gasztro, de csak egy kitépett fecnim van, úgyhogy pontosabbat nem tudok