minimáldizájn
van egy párhuzamos valóság a pinteresten, szépséges adventi kalendárokkal meg csudálatos(an tiszta) karácsonyi enteriőrökkel. a bolt oldalán ilyesmiféle dolgokkal szórakoztatom az odagyűlteket, megpróbálva nem felnézni a monitoromról - így kerülve el a szembesülést a mosogatóval (amiben ma reggel kicsit összébb rendeztem a dolgokat, hogy még férjen bele ez-az), a nappalit teljesen elborító jegyzőkönyvekkel, meg az egész heti gardróbommal mindenhol.
a minap a fenti helyen találtam egy képet magamnak is, rögtön elöntött a tenni vágyás adventi koszorú-ügyben, felmértem, hogy a konyhaasztalt tkp egy mozdulattal üressé tudom tenni, a parkettnak már úgyis mindegy, és ott ej, de jól fog kinézni ez a kis minimáldizájn.
ezen gondolatsor után kicsattogtam az ikeába, ahol - majdnem - minden kísértést legyőztem, és - majdnem - csak azt a tálat meg virághagymát vettem meg, amiért mentem.
haza, egy mozdulattal rendet vágtam az asztalon, tál, virág + gyertya, mint adventi asztaldísz-alapvetés. és amit nem vettem, mert minek, van otthon.
aztán itthon kiderült, hogy az otthon ebben az esetben pont ott van, ahol Balázs*. (és a gyertyák, ugye.)
* Balázs tartózkodási helye jelenleg úgy 2500 km.re található Bp.től és a minimáldizájnú adventi dekortól.
így esett, hogy a minimáldizájnt még lejjebb csupaszítottam, 4 mécsesgyertyára.
nem szép.
úgyhogy minden este meggyújtom mind a 4et. és el is égetem. puszta lázadásból.
jövőre meg egy cetlire kiírom, hogy adventi koszorú és beleteszem ebbe csodálatos ikeás tálba.
ui. a kikában nincs fehér tömbgyertya értelmezhető áron.
ui2. máshol se.
ui.3. kizárt, hogy még egyszer kimenjek az ikeába karácsony előtt, szimpla énvédelemből.
ui4. köszönet CsipkeÁginak és Katucinak, akik a nehéz percekben mellettem voltak és nem hagyták, hogy elveszítsem a hitem az ünnepben. (hehehehe) az adventben meg pláne. köszi, köszi!
üvegben sült mézeskalács
hozzávalók
- 30 dkg liszt
- 2 tk sütőpor
- 15 dkg méz
- 1 csipet só
- 2 tojás
- 1.5 dl tej
- 0.5 dl olaj
- búzadara az üvegek béleléséhez
know-how
- a lisztbe belekevertem a sütőport.
- a tejet és az olajat összekevertem, hozzácsurgattam a mézet.
- a lisztbe beleütöttem a tojásokat és a mézes tejes fokozatosan hozzáöntve sima tésztává kevertem.
- kb. 8 cm magas üvegeket használtam.
- az üvegeket kiolajoztam (vajazni sokkal jobb ötlet lett volna), aztán beleszórtam egy kevés búzadarát és megpróbáltam bevonni vele az üvegek belsejét (elég sikertelenül).
- 180 fokon szép barnára sütöttem.
- eddig volt a fordítás.
- személyes megjegyzéseim: ezt a mézeskalácsot NE üvegbe tegye senki, aki arra vetemedne, hogy az eztettemről szed össze recepteket (hanem mondjuk sima muffinsütőbe, vagy vm kedves kis szilikonformába) - kivéve, ha csak fényképezési céllal sütöget. mert az üvegekből csakis morzsaként lehet kinyerni a mézeskalácsot. ami amúgy annyira nem rossz, de nem mondom, hogy életem legjobb alkotása volt (bár egy doboz custarddel elfogyott)