van-e szándék?
amikor ezt olvastam, még otthon voltam a megszépítő messzeségben és pont az edényes részt emeltem ki az egészből, amikor átküldtem a cikket a házastársamnak és csak félig gondoltam komolyan - aztán Írországban volt egy kis boldog viszontlátás a busztól a lakásig, majd hirtelen szembesültem némi mosatlannal a konyhában (némi = gyakorlatilag a konyhaszekrény komplett tartalma, plusz a pizzásdobozok), amitől az otthon 6 hétig izmosodó feminizmusom csúnyán kiakadt: tkp. a tányérdobáláson kívül minden volt itt (ami pusztán azért maradt el, mert a tányérokon túl sok egyéb volt a mosogatóban), aztán csend és passzív rezisztencia - mindezek hatására harmadnapra újra kezdett a disznóól lakáshoz hasonlítani. ekkorra már kicsit megenyhültem* és egy fél szombat erejéig beszálltam a végső súrolásba.
* csináltam egy privát diagramot kalandvágy vs. komformizmus témában, ami alapján elég egyértelmű volt, hogy mégis inkább a dish mint a cheat. kicsit szomorokodtam a 20 éves Éci elvesztésén, aztán nekiálltam főzni.
a feminizmust majd holnap építem tovább. talán.
zöldséges bableves pestoval
hozzávalók
- 2 doboz babkonzerv (cc. 40 dkg nettó súly)
- 1 óriás vöröshagyma, felkockázva (nem kell túl finomra)
- 2 gerezd fokhagyma, darabolva
- 2 szál répa, karikázva
- 2 szárzeller darab, karikázva
- 5-6 szem koktélparadicsom, félbevágva
- 2 babérlevél
- 1.5 l víz
- 2 zöldségleves-kocka (igen, az)
- 1 cukkini, vékonyra karikázva
- 2 nagy marék kelkáposzta, felcsíkozva
- 2 kis marék levesbe való tészta
- a pestohoz
- 8 dkg kesu és dió vegyesen
- 1 kis csokor bazsalikom
- 1 gerezd fokhagyma
- 2 ek dióolaj
know-how
- a hagymákat a répával, szárzellerrel, babbal, paradicsommal együtt 1.5 liter vízbe feltettem főzni - beletettem a leveskockákat és a babérlevelet is.
- amíg főtt, a cukkinit és a csíkozott kelt egy lábasban nagyon kevés vízzel addig pároltam, amíg szinte pürévé lehetett nyomni őket - ez is adott a leves sűrűségéhez.
- amikor a levesben a zöldségek al dentere főttek (nálam ez kb. 30 percnél volt), hozzákevertem a cukkinis-kelkáposztás pürét, és beleszórtam a 2 marék levestésztát - innentől már csak addig főztem, amíg a tészta főzési ideje előírta (10 perc).
- a pestohoz a késes aprítóba tettem mindent, és ledaráltam. (legközelebb 5 dkg magot tennék ugyanennyi zöldhöz, úgy valószínűleg pestosabb színe lett volna a végeredménynek) - ezt csak úgy rá kellett tenni a levesre tálaláskor (többek közt az ilyen kis semmiségek miatt vagyok Jamie-fan.)
- volt még hozzá egy kis chiliszósz is a végén, de az elhagyható.
forrás: Jamie Magazine - Issue 55. (January 15)
