november végétől március végéig Írországban élni egyenlő nap mint nap szembesülni az élet végtelen szürkeségével, a mindennapok szörnyű monotonitásával és a lét elviselhetetlenségével, úgy általában. ez az időszak rendkívüli módon kedvez az élet értelmetlenségén való busongásnak, majd az emiatti mélységes depresszióba süllyedésnek, aztán a hosszában eret felvagdosásnak.

vagy esetleg lehet nézegetni az akciós repülőjegyeket a Ryanairnél, leginkább valami mediterrán desztináció irányába. ahogy ezt a helyi populáció jelentős hányada teszi.

de mi nem.

mi dzsedik vagyunk és Wroclawba megyünk.

januárban. amikor akár hó is eshetett volna, de - nyilván az otthonosságérzetünk fokozása érdekében - most 3 napig eső esett. nagyon. (ennek folyományaként igen erős képanyag született a városról - bár leginkább csak by night, amikor kisétáltunk az éjszaka közepén valami kocsmából és már úgy ítéltem meg, hogy ennyi vizet simán elbír a fényképezőgép.)

egyébként Wroclaw kimondottan jó hely (lehet nyáron). és itt most hosszan kellene tudnom ecsetelni a város pozitívságait, kiemelve, hogy mennyire fiatalos (van egy egyeteme, ebből kifolyólag nagyon sok diákja), a főtere simán kenterbe veri Krakkóét, barátságos, biztonságos, zegzugos, macskaköves, hangulatos - de már annyiszor mentünk nagyon sok kilométeres kitérőkre mindenfele a világban tökéletesen feleslegesen, csak mert valami hülye blogon azt olvastam, hogy az isten háta mögött kettővel ki-hagy-ha-tat-lan a picturesque fishing village, hogy most csak a tényekre szorítkoznék.

• Free Walking Tour. elsősorban és kötelező jelleggel. a legprofibb idegenvezető társaság, akikkel valaha összefutottunk. változatos túraopciók, részben (vagy egészben) kicsit mind letér a szokásos turistalátványosságos vonalról. minden nap, tök érthető angollal (a lengyelek amúgy is nagyon jól beszélnek angolul), ingyen (a túrák végén lehet nekik annyit adni, amennyit akar az ember).  Krakkóban is vannak. (azok a túrák is nagyon jók.)
• jobbnál jobb kávézókkal van tele a belváros. (ezt a kettőt szerettem a legjobban, a 2.at kicsit jobban.)
• van nagyon értékelhető reggeli a főtér közepén.
• lehet fincsi pierogit enni. meg żureket is (ennek a levesnek a létezéséről eddig nem is tudtam. mióta viszont igen, módfelett sajnálom a nélküle elvesztegetett éveket.) (és van PizzaHut, vastag tésztával, ami miatt lehet rám követ dobálni, de én imádom.)
• minden kocsmában van legalább 13 féle vodka, plusz az ízesített női darabok (sic!). a sörbe automatikusan beletettek nekem egy szívószálat, ami előtt egy darabig értetlenül álltam, aztán a 3.nál csak rákérdeztem. megtudtam, hogy a lányok sziruppal szokták inni a sörüket. mangóval, almával, eperrel, banánnal, whatever. kalandvágyból így tettem hát én is. a 4. sörnél viszont ez már nagyon rossz ötlet volt, nem ajánlom. meg amúgy is: rettenetes volt.
• lehet kártyával fizetni mindenhol (kivéve a pierogis helyen, de ez csak akkor derült ki, amikor fizetnünk kellett, és a kártyán kívül nem nagyon volt másunk), de különösen nagy kedvencem volt a tömegközlekedésen a paypassal is működő jegykiadó automata.
• és hát nem utolsó sorban: 3 nap egy főtéri airbnb-s lakásban annyi, mint egy londoni hostel 1 éjszakára.
• bónusz: a wroclawi repülőtér a legszebb Európában. szerintem. (jellemzően nem szoktam odáig lenni a repülőtér-építészetért, úgyhogy ez egy nagyon fontos megállapítás.)
• a mindenhol jelenlevő törpéket direkt nem említettem meg: ha valaki megy, ne ezért tegye. amúgy kis kedvesek ők.
• ja! Grotowsky itt alkotta meg a legjelentősebb darabjait.

ezután logikusan következne egy zurek-leírás, de mivel 4-5 napig érő kovásszal készül, ez most elmarad, és lesz helyette polpette, ami tulajdonképpen húsgombóc és olasz, csak én most húst nem tettem bele.

sajtos padlizsángolyó

hozzávalók

• 1 nagy padlizsán, felkockázva, megsütve
• 15 dkg mozarella
• 5 dkg parmezán
• 5 dkg napraforgómag
• 2 tojás
• 10 dkg kenyérbél
• friss rozmaring (híján 1 púpos tk olasz fűszerkeverék)
• 4 ek semlina (kukoricadara, de annál finomabb szemcsézetű)

know-how

1. a felkockázott padlizsánt 1-2 ek olajjal összeforgattam és a sütőben 25 perc alatt puhára sütöttem.
2. amíg sült, a mozarellát (pizzamozarellát használtam - többet nem teszem: tök íztelen ő, amit tud, hogy jól darabolható) felkockáztam, a parmezánt lereszeltem. a kenyérszeleteket a késes aprítóban durvára daráltam. tojásokat külön tálkában felvertem.
3. amikor a padlizsán megsült, hozzáadtam a késes aprítóban levő darabolt kenyérhez, rászórtam a sajtokat, ráöntöttem a tojást, megszórtam egy olasz fűszerkeverékkel és az egészből egy jól összeálló masszát kavartattam a géppel.
4. mivel kicsit hígnak találtam, tettem még hozzá 4 ek rizspelyhet sűrítőnek.
5. a masszából diónyi golyókat hengergettem, megforgattam őket őket semolinában és a sütőben 20 perc alatt megsütöttem.
6. csináltam hozzá paradicsomszószt is (dobozos darabolt paradicsomból), ami kimondottan értékelhetetlen lett, úgyhogy ezt most itt nem is részletezném. de a golyókhoz mindenképp kell valami paradicsomos szósz.

forrás: Jamie Magazine, issue 66.