manapság a szelepek
most, hogy évek óta először van hó a Mátrában karácsony előtt, ráadásul van egy házunk is ott, adta magát, hogy hétvégén elmenjünk ámuldozni a havas hegyeken - - - mert a vízvezetékszerelő most ért rá. úgyhogy szombaton hajnali fél8kor a birtokon kellett lennünk.
kellett volna. de a kocsi akkumulátora 6 együtt töltött szép év után szombat hajnalban megdöglött.
így történt, hogy 11-re
- mindent tudtunk az akkumulátorokról
- és a hétvégi bebikázási tarifákról (egy új akksi ára - a szerk.)
- lett bikakábelünk
- kiderült egy csomó ismerősről, hogy sokkal jobban képben van az akksikkal, mint mi (jó, az én szintemet nem volt nehéz megugrani). (mondjuk a Balázsét se.)
viszont délre bent volt az új akksi és én, az idén először, hálás voltam a háznak, hogy miatta már szombaton kiderült az, ami egyébként csak másnap reggel derült volna ki, amikor épp elindultunk volna egy másik hegy tetejére, hogy azért mégse maradjunk karácsonyra hegy nélkül.
a felszabadult szombat délutáni sávban meg lett linzer. hogy keksz nélkül se érjen már a karácsony minket.
karácsonyi linzer
hozzávalók
- 30 dkg liszt
- 15 dkg vaj
- 7 dkg porcukor (ennél több cukorral van mindenhol, de nekem még így is édes lett)
- 1 ek méz
- 1 egész tojás (miután most dobtam ki 2 fehérjét, a tojás meg 100+ forint, úgy döntöttem, hogy nem csak sárgájából lesz)
- 0.5 tk sütőpor (ezt legközelebb kihagyom)
- 5 dkg darált dió
- nagy csipet só
know-how
- 0. lépés: minden hozzávaló hideg legyen.
- a lisztet, porcukrot, darált diót, sót, sütőport és a felkockázott fagyott vajat a késes aprítómban morzsalékosra kevertem.
- ezt a tésztakezdeményt átraktam a robotgép keverőtáljába és beledolgoztattam a tojást és a mézet.
- a nem teljesen összeállt tésztát nagyon gyorsan összegyúrtam kézzel és kitettem az erkélyre hűlni (szinte mindenki 1 órát hagyja visszadermedni a tésztát).
- a hűlési idő után nagyon kicsit lisztezett felületen egészen vékonyra nyújtottam, kiszaggattam és 160 fokon 10 perc alatt megsütöttem. szép világosnak kell lenniük, nem ilyen megpörkölődöttnek, mint az enyémek. (a tésztának egyszerre csak 1/3-át nyújtottam, szaggattam, a többi addig maradt a hidegben.)
- ez elég pikkpakknak tűnik, de amúgy elég szüttyögi dolog.
- a teljesen kihűlt linzereket lekvárral összeragasztgattam, lefényképezgettem, aztán tök fegyelmezetten bedobozoltam és elhúztunk a másik hegyre.
ez egy ultimate mix a legjobbnak hívott linzerreceptekből - plusz Zsuzsi barátnőm könyvéből, aki nem állította, hogy az övé a legjobb, pedig valószínűsíthetően de.
