maximera
öles léptekkel haladunk a lakhatási engedély fele (nem), de már legalább van kerítés a telek körül és szereztünk egy új kőművest is, aki a ház felét újravakolja, ha tegnap nem sértődött meg (!!!) annyira azon, hogy Balázs rákérdezett, hogy a vakolandó felületbe miért is számolja bele a nyílászárókat, hogy ne nézzen többet a birtok felé. (állítólag így szokták, és ne cigánykodjon már Balázs itt 10-15 m2-en. 10E/m2, egyébként. írtam már olyat, hogy fuck this shit?)
sőt, 2 napja már konyhabútor is van. munkalap, mosogató és fogantyú nélkül, de már legalább nem lapraszerelve. ráadásul meglepően nyugodt hangulatban lett kész 2.5 nap alatt. jó, hát ehhez a szintidőhöz azért erősen kellett Balázs sógora, és a bámulatos ikeakonyha-szerelési skilljei - nélküle plusz 1 nap simán ráment volna még, és lehet, hogy nem csak annyit mondtam volna, mikor kitörtek egy szekrénylábat, hogy "ott volt a papírján, hogy emelni kell".
szóval a konyha szép (fehér), a sütő meg nagyon az (fekete), csak hát a munkalap azért erősen hiányzik az optimális konyhai működés beindulásához, ezt be kellett látnom. ennek okán a sütőtökös cucc az itthoni konyhában készült és amúgy is jó volt, de az előző napok smack-zacskós leves vonala után kimondottan.
sütőtökkrémes gnocchi
3 adag
hozzávalók
- 50 dkg gnocchi/krumplinudli (a boltból)
- 1 kis hokkaidó tök (nem mértem meg, de mondjuk 50-60 dkg sütőtök), megsütve
- 1 kisebb fej vöröshagyma, apróra vágva, megdinsztelve
- 2 dl tej
- 6 kelkáposztalevél, vékonyra csíkozva - azt olvastam, hogy a sütőtök nagy haverságban van a kelkáposztával (ennek a megtapasztalásáért mondjuk külön biztos nem mentem volna el a boltba, de így, hogy volt egy fej kelkáposzta itthon, megcsináltam - és hát szerintem ez volt a highlight az ebédben)
- 1 kis marék kockázott bacon (opcionális)
- 4-5 levél zsálya
- 1-2 ág kakukkfű
- minimál szerecsendió
- chilipehely
- só, bors
know-how
- a tököt feldaraboltam és megsütöttem.
- amíg sült, megsütöttem a bacont, a vége fele hozzádobtam a zsályaleveleket is pár pillanatra (tök jó illat lett tőlük) - a megsült kockákat kiszedtem egy tányérba, a zsíron megdinszteltem a hagymát.
- a megsült tököt és a hagymát a tejjel és a fűszerekkel összeturmixoltam (elég nagy szívás volt, pedig a magimixem egy erőmű --- legközelebb botmixer lesz).
- a gnocchi most krumplinudli volt a lidl bajor napokjáról - ezt nem főzni kellett, hanem minimál olajon megsütni (de én újabban a gnocchival is ezt szoktam csinálni, félfőzött állapotnál).
- és miközben sült a nudli, a felcsíkozott káposztát kevés olajon egy kis sóval elkezdtem sütni egy serpenyőben, addig, amíg kicsit összeesett.
- amikor
a konyha egészen hasonlatossá vált egy atomtámadás utáni színhezminden kész lett, szépen egymásra rakosgattam a dolgokat: a nudlikra ment a szósz, a káposztacsíkok, artisztikusan megszórtam a baconnal és a sült zsályalevéllel, beültettem Balázst az ablakba, de még így 800as ISO-val csináltam 5 db képet és már lehetett is enni.
