Slán!
ha nem jön Írország közbe 5 éve,
- nem kezdődik el az eztettem-sztori,
- nem tudom meg, hogy mennyire jó a sós vaj, a 28 napos sirloin steak, az irish breakfast és a fish&chips,
- nem derül ki, hogy a Guinness-nél sokkal jobb a Murphy's is, meg a Beamish is, de én azért az IPA-kat szeretem legjobban,
- nem lesz sokkal jobb a konyha-angolom a Balázsénál,
- nem tanulom meg a tengerihal-tipológiát,
- nem válok az évek alatt Ryanair-expertté (és soha nem tudom meg, hogy a repülést is lehet tiszta szívből utálni),
- nem tanulok meg bal kézzel is sebességet váltani,
- nem tudom meg, hogy Írország Dublinon túl kezdődik,
- nem hiszem el, hogy az időjárás-app a leghasznosabb dolog a telefonon,
- nem tapasztalom meg, hogy a tengerpart 5 fokban és 100 km/h-s szélben is lehet nagyon szerethető,
- nem megyek el bootcampre,
- nem kér meg a Stahl Magazin, hogy írjak Dublinról egy cikket,
- nem tanulom meg értékelni a csak kicsit eső esőt,
- és valószínűleg soha nem értem meg, hogy mit jelent az élhető ország kifejezés.
vagy igen - de ezek nekem már mindig Írországhoz fognak kötődni.
ahonnan most lelépünk.
a fene se gondolta, hogy ennyire meghatározó lesz az életünkben ez az ország - de az lett, és most még az új hely miatti izgalom helyett igazából mind a kettőnknek megszakad kicsit a szíve.
Dingle