nyaralás
úgy gondoltuk, hogy elég volt már minden jóból a külföldből egy időre, az idén itthon nyaralunk. sőt, otthon, a szülői házban - előzetes elképzelésem szerint nap közbeni olvasgatással a kertben, néha egy kis főzéssel, este meg futással a gáton.
na, ebből lett az, hogy anyával leszedtem 2 mázsa meggyet és 50 féle formában tartósítottam, végtelenítve mosogattam, boltba mentem és ebédet főztem, MINDEKÖZBEN Balázs, aki vérkomolyan vette a nyaralást és még csak véletlenül se csinált semmi olyat, amihez nem volt kedve (vö. 2-3 sorral feljebb), időnként felbukkant a meggyfák környékén, szigorúan árnyékban maradva és sörrel a kezében, megállapította, hogy rohadt meleg van, illetve, hogy ideje lenne már a strandprogramnak, továbbá érdeklődött, hogy egyébként minek kell 35 fokban meggyet szedni.
- mert most érik, b. meg, azért.
ricottás polentasüti
hozzávalók
- 0.5 l tej
- 2 ek vaj
- 14 dkg kukoricadara (nem a legdurvább szemcséjű)
- 10 dkg cukor
- 2 tojás
- 1 citrom héja
- 25 dkg ricotta
- meggy és/vagy levendula (opcionális)
know-how
- a tejet megmelegítettem (nem forraltam fel!) a cukorral és egy csipet sóval, majd hozzáadtam a kukoricadarát - homogénre kevertem és 5-6 percig főztem.
- hozzáadtam a vajat és a lereszelt citromhéjat, elkvertem ezzel is, aztán langyosra hűtöttem.
- a langyosra hűlt masszába egyenként beledolgoztam a tojásokat (csak fakanállal), a végén pedig ment bele a ricotta. (tettem bele egy fél teáskanálnyi levendulát is, csak mert pont megtaláltam.)
- egy 23*14 cm-es, 5 cm mély kerámia sütőtálat kivajaztam, beleöntöttem a masszát (ennyi túl sok volt bele, úgyhogy sült egy kisebb darab is), belenyomkodtam egy nagy marék kimagozott meggyet és 160 fokon elkezdtem sütni - fél óra múlva mérsékeltem a hőfokot 150-re és még sütöttem fél órát.
- amikor megsült, öntöttem rá egy kis diószirupot (az eredetiben cukorral kell megszórni).
- ui: hidegen sokkal jobban kijön minden bennelevőnek az íze.
